A legtöbb ember abban nagyon hasonlít egymásra, hogy mind nagyon különbözőnek gondolják magukat.
*
One strong resemblance between most people is that they all think that each of them is very different.
Fact // Tény
Ahogy ébredek, az álom elköszön: ”Szép valóságokat!” // As I awaken, the dream waves goodbye. “Sweet realities!”
Amikor álmomban rájövök, hogy álmodom, akkor egyben annak is tudatába kerülhetek, hogy azt álmodom, amit akarok, hogy álmodhatok mást is. Ha ébren rájövök, hogy ébren vagyok, akkor egyben annak is tudatába kerülhetek, hogy a valóságban vagyok, és azt valósítok, amit akarok, valósíthatok egészen mást is? Majdnem. A különbség mutatja meg, hogy melyik az álom és melyik az ébrenlét.
When, in a dream, I realise that I am dreaming, I can also become aware that I can dream whatever I want, that I can dream something completely different. If, when awake, I realise that I am awake, can I also become aware that I am in reality, and that I can make real whatever I want to make real, that I can make reality completely different? Almost. The difference tells me which is the reality and which is the dream.
orphic trance // orfikus transz
i stumble into your house
on borrowed wings
smoke swirling in my head
everywhere always
and every way is your house
Great Mystery
all ways is your house
i shed my skin in your house
taking any forbidden side door
assuming any disguise
i sneak i swindle myself
into your presence
Sweet Mystery
i sneak into your presence
strong peace resides
abiding in your presence
strong peace that cares not
death from life
with chaos your pulsing heart
Great Mystery
strong peace chaos heart
conduct me with your peace
urge me to freedom
in gentle birth
gentle birth into awakening
the flower blossoms forth
Sweet Mystery
the flower speaks
-//-
kölcsönszárnyakon
fejemben gomolygó füsttel
botlok be a házadba
mindig mindenhol
mindenféleképpen a te házad
Nagy Titokzatosság
minden út a te házad
házadban levedlem bőrömet
át minden tiltott oldalajtón
bármiféle álcát magamra öltve
besurranok becsempészem magam
a jelenlétedbe
Édes Titokzatosság
besurranok jelenlétedbe
erős béke lakozik
rendületlenül jelenlétedben
erős béke nem törődik
élettel halállal
káosz a te dobogó szíved
Nagy Titokzatosság
erős béke káosz szív
vezess engem békéddel
bíztass szabadságra
gyengéd születéssel
gyengéd születéssel az ébredésbe
a virág kibomlik
Édes Titokzatosság
a virág beszél
Acceptance and Change // Elfogadás és változás
My goal is to accept myself as I am.
My goal is to change.
My goal is not to accept myself as I am, but to change.
My goal is not to change, but to accept myself as I am.
My goal is to accept myself as I am, but to change.
My goal is to change, but to accept myself as I am.
In order to change, I need to accept myself as I am.
In order to accept myself as I am, I need to change.
If my goal is to accept myself as I am, why should I change?
If my goal is to change, why should I accept myself as I am?
My goal is to accept myself as I am, but as right now I do not accept myself as I am, reaching that goal requires me to change.
It seems that reaching any goal implies a change in me:
from the me that has not yet reached the goal
to the me that has reached it.
.
A célom az, hogy fogadjam el magam úgy, ahogy vagyok.
A célom az, hogy megváltozzak.
Nem az a célom, hogy fogadjam el magam úgy, ahogy vagyok, hanem az, hogy megváltozzak.
Nem az a célom, hogy megváltozzak, hanem az, hogy fogadjam el magam úgy, ahogy vagyok.
A célom az, hogy fogadjam el magam úgy, ahogy vagyok, de változzak meg.
A célom az, hogy változzak meg, de fogadjam el magam úgy, ahogy vagyok.
Ahhoz, hogy megváltozzak, el kell fogadnom magam úgy, ahogy vagyok.
Ahhoz, hogy elfogadjam magam úgy, ahogy vagyok, meg kell változnom.
Ha az a célom, hogy úgy fogadjam el magam, ahogy vagyok, miért kellene megváltoznom?
Ha az a célom, hogy megváltozzak, miért kellene úgy elfogadnom magam, ahogy vagyok?
A célom az, hogy fogadjam el magam úgy, ahogy vagyok, ám mivel ebben a pillanatban nem fogadom el magam úgy, ahogy vagyok, a célom eléréséhez meg kell változnom.
íšgy tűnik, bármely cél eléréséhez nekem is meg kell változnom:
az én, aki még nem érte el a célt,
átváltozik azzá az énné, aki már elérte azt.
up comes the slimy dogbeast
i begin in the seamless land
tiny encapsulated ocean
as we all do
two gods send out two lines
intruder and receiver
combine to build me
as we all do
wordless I float on warmth
blossoming anchor
doubling mirroring sticking
together out of whole cloth
as we all do
inward i gather speed
outward the skin to hold it
as we all do
rhythms fly intertwining
hosting desire
me seeking unme
as we all do
outgrow the hill that holds me
is my purpose
kill or be killed i fight
as we all do
up comes the slimy dogbeast
whirligig beginning to the world
i am born
depresszió helyett // in place of depression
ég veled öreg barátom
búcsúzom tőled kicsi bátyám
idejében rekedt
hasamban rekedt
védelmező démonom
ég veled éjszaka közepén
szorongó álomból előbukkanó
szorongató félelem
fárasztó álmatlanság
ég veled csikorogva belülről
tompuló ész feszülő pánik
mutasd a valódi arcodat
újra körömben kicsi békám
végre előtalált csöppség
sérelmed fájdalmad csalódásod
végre megint előkiabáló
hallom a hangod
hallod a hangom
száműzött hazatérésének
így még nem örültem
ünnepi élet felszalagozva az ég is
amíg a szokásaim tartottak egyben
nem állt szabadságomban megvizsgálni őket
a történet nélküli jelenben
megvetett lábú otthonosság
a szokástest átvilágításának
elengedhetetlen feltétele
nem áshatom fel
pont azt a darab földet
amin állok
talán ezért kell
a megpróbáltatás
a próbatétel
viharból hazatérő
ragaszkodó árny
álomvigyázó kicsi testvér
üdvözöllek újra magamban
*
farewell old friend
i take my leave little older brother
caught in his time
caught in my belly
my guardian demon
farewell middle of the night
constricting fears
rising from anxiety dreams
exhausting insomnias
farewell intellect dulling panic tightening
with a slow grinding within
show me your real face
back in my company my little frog
finally found little lost tot
finally crying once more
your grievances your pain your disappointment
i hear your voice
you hear my voice
i have never felt so pleased
by the return of an exile
celebratory life even the sky is garlanded
while my habits were the things that kept me in one piece
i was not at liberty to examine them
being securely at home
in the storiless present
is an indispensable precondition
of illuminating the habit body
i cannot dig up
the very piece of land
on which i stand
maybe that is why
ordeal and trials
are required
clingy shadow
returned from the storm
dreamguarding little sibling
i salute you within me again
Connections // Kapcsolódások [HUN below]
A few months ago, at the winter solstice, I had a vision.
In a state of deep meditation I ascended to an all-encompassing, god-like view of our biosphere (not for the first time, so I wasn’t utterly awestruck), and saw it this time as a network of individualities sparkling with cryptic fire and connected by living, pulsing, golden filaments. The message was clear: living beings and connections between living beings constitute the greatest part of what’s important in this universe, and if we deem anything else to be of importance, we do so only on account of its connection with the process of emerging and ongoing and dissolving living beings and their fractally ramifying interconnections.
It was ten days before China’s ominous New Year’s Eve communication. I had no inkling of what was to come, although there was, in me and around me, a strong sense of “change is coming”.
It seems to me this is also the message of the last few days, for me it is, anyway: the sea that we are sailing is composed of our connections to other living beings and their manifold interconnections, and now that there is a storm, battening down the hatches and shortening the sails translates to checking and testing and revitalizing our connections: in the months to come we may well need them to survive. So let’s start thinking and talking, thinking and talking about the important stuff, the suppressed beefs, the resentments, the issues of trust, but also the hidden sympathies, the glossed over losses and the pleasure and the gratitude: know who you can rely on and who is likely rely on you, because those reliances may well have to bear some serious weight in the near future.
*
Néhány hónappal ezelőtt, a téli napfordulón, látomásom volt.
Mély meditatív állapotban addig emelkedtem, amíg mindent látó, már-már isteni nézőpontból nem láttam a bioszféránkat (nem először történt velem ilyesmi, úgyhogy nem fagytam le rémületemben). Ezúttal titokzatos, szikrázó tűzzel villódzó, pulzáló-élő-aranyló szálakkal összekötött csomópontok hálózatának láttam. Világos volt az üzenet: a mi univerzumunkban az élőlények és az élőlények közötti kapcsolódások adják a fontos dolgok túlnyomó részét, és ha bármi mást is fontosnak tekintünk, hát csak annyiban, amennyiben a megformálódó, önfenntartó majd feloldódó élőlényekből és a köztük fraktálosan bokrosodó kapcsolódásokból összeálló folyamathoz így vagy úgy közük van.
Ez tíz nappal Kína vészjósló szilveszteri bejelentése előtt történt. Fogalmam sem volt, mi közelít, bár bennem és körülöttem is erősen éreztem valamiféle nagy nekiindulást.
Most úgy látom, ugyanez az üzenete az utóbbi napoknak is, nekem biztos hogy az: a tenger, amin hajózunk, valójában a más élőlényekhez és a közöttük zajló számlálhatatlan kölcsönhatáshoz való kapcsolódásaink szövedéke, és most, hogy kitört a vihar, a csapóajtók lekötözése és a vitorlák megkurtítása voltaképpen azt jelenti: ellenőrizzük, tegyük próbára, élesszük fel a kapcsolódásainkat: a következő hónapokban az életünk múlhat rajtuk. Kezdjünk el tehát gondolkodni és beszélni, de a fontos dolgokról ám, az elfojtott haragról, a neheztelésekről és a bizalmi problémákról, de ugyanígy az eltitkolt szimpátiákról, a félretolt-elhanyagolt veszteségekről, az örömről és a háláról is: tudjuk, hogy kire számíhatunk, és azt is, hogy kitől várhatjuk, hogy ránk fog számítani: könnyen lehet, hogy a közeli jövőben szükségünk lesz az ilyen ‘számítások’ minden teherbírására.
Curiosity => Vulnerability // Kiváncsiság => Sérülékenység
Curiosity is an attraction and openness to, and an engagement with experience, with the unknown. It is impossible without vulnerability: by opening ourselves up to the unpredictable, we are exposed to the possibility of unpredictable change.
A kiváncsiság az élményekre való nyitottság, a megismerés, az ismeretlenhez való kapcsolódás iránti vonzalom. Alapvetően feltételezi a sérülékenységet: ha megnyitjuk magunkat a kiszámíthatatlan felé, egyben vállaljuk a kiszámíthatatlan változás kockázatát is.
Borítók nemlétező lemezekhez / Covers for nonexistent albums
Dreamy prog jazz with unhinged emotional undercurrents / ílomszerű progresszív jazz elszabadult érzelmi mélyáramlatokkal
Az emberiség mégsem reménytelen // There’s hope for humanity yet
Először ezt: // Alright, listen to this:
aztán meg ezt: // and then this:
Mégsem reménytelen az emberiség! // There’s hope for humanity yet!