Válasz…

erre a cikkre.

A cikk méltányolhatónak, vitaképesnek tűnik, de súlyos gondok vannak vele.

A legszembetűnÅ‘bb az, hogy miközben a józan ráció nézÅ‘pontjába igyekszik helyezkedni, már a címével polarizál: amit elÅ‘ad, az nem a turbómagyar álláspont (a turbómagyar álláspont az az, hogy “ezek szemétnépek, a magyar elveszejtésére összeesküdött fÅ‘gonoszok küldték ránk Å‘ket, nem menekültek és soha nem is voltak azok, a dzsihádisták a spájzban vannak, aki nem veszi észre és nem fog fegyvert ellene, az hazaáruló”). Amivel meg vitatkozik, az meg nem a ballib álláspont – leginkább azért, miert ‘ballib’ álláspont nincs, ez a szó annyira üres, mint a bammeg. És most akkor nézzük a lépéseket.

“1. Magyarországon nincsenek, nem is voltak menekültek, csak gazdasági bevándorlók.”

Hajlamos vagyok ezt mint terminológiai választást elfogadni, hogy szÅ‘rszálhasogatás helyett elkezdhessünk arról beszélni, mi a teendÅ‘ az olyan “gazdasági bevándorlókkal”, akik számunkra elég nehezen elképzelhetÅ‘ nyomorból, elnyomásból és létbizonytalanságból vándorolnak be hozzánk. De három dolgot azért hozzá kell tennem.

Egyrészt, a szerzÅ‘ dönthet úgy, hogy Å‘ így használja a szavakat, de ez ellenkezik a nemzetközi jog szóhasználatával. Az ENSZ 1951-es Menekültügyi Egyezménye bevezetÅ‘jében az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 14. cikkelyére vonatkozik, ennek meg az elsÅ‘ bekezdése így szól: “Minden személynek joga van az üldözés elÅ‘l más országban menedéket keresni és a más ország nyújtotta menedéket élvezni.” Nincs itt semmi arról, hogy “a szomszédos országokban”, vagy arról, hogy “a legközelebbi biztonságos országokban”, vagy akár arról, hogy “de csakis harmadik, biztonságos ország területének érintése nélkül elérhetÅ‘ országokban.”

Másodszor, a nemzetközi gyakorlattal sincs összhangban a szerző terminológiája: én 1986-ban Angliában kértem és kaptam menedékjogot, ahová Ausztrián, Németországon és Franciaországon keresztül jutottam el. Kérelmem elbírálásakor kizárólag az volt kérdés, hogy Magyarországon üldöztek-e. Ezt sikerült bizonyítani, bár az az “üldöztetés” kismiska ahhoz képest, amit például a most érkezÅ‘ szírek jó része szenvedett el. És 1951 óta soha nem volt követelmény, hogy a menekülÅ‘ az eredeti lakóhelyéhez legközelebb esÅ‘, erre alkalmas országban folyamodjon menekültjogért. Én például azért Angliába mentem, mert rokonaim éltek ott, és mert beszéltem egy kicsit angolul. Ezek méltányolható érvek, a “ha már akkora balfasz vagy, hogy menekült lettél, akkor kuss, és csináld pontosan úgy, ahogy mi megmondjuk neked”, hát az meg… idegen az európai humanizmustól. Mondjuk.

Harmadszor, de igazán zárójelben, arra, hogy nem is voltak: még a szerzÅ‘ által javasolt szóhasználat mentén is felmerül, hogy nem is olyan régen elég sokan jöttek ide Jugoszláviából…

“2. Az Európába özönlÅ‘ gazdasági bevándorlók nem fogadják el a törvényeinket”

Ez sajnos durva, rosszindulatú csúsztatás. Egy bizonyos, a Dublini RendeletbÅ‘l eredÅ‘ EU-s jogszabály betartását igyekeznek elkerülni – mert pontosan tudják, hogy a regisztráció erÅ‘sen rontja az esélyeiket arra, hogy eljussanak oda, ahová menni szeretnének. Egyrészt, egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a Dublini Rendelet, mint szisztéma, nem alkalmas az érkezÅ‘ menekültmennyiség kezelésére, másrészt a rendelet eleve is abszurd (hátrányos helyzetbe hozza az EU határa menti tagországokat), de ami a legfontosabb: ezzel a szabálysértési tendenciával szemben áll például nálunk a beígért “bevándorlóbűnözés” látványos elmaradása, és azok a szociológiai kutatások is, amelyek azt mutatják, hogy a bevándorlók átlagosan törvénytisztelÅ‘bbek az Å‘slakosoknál.

“3. A bevándorlók nem akarnak beilleszkedni”

Nem tudom, több hír érkezik-e errÅ‘l, évtizedek óta érkeznek errÅ‘l hírek. Csak most kíváncsibbak vagyunk rájuk. És csak a bevándorlók egy részérÅ‘l, kisebbségérÅ‘l szólnak a hírek. És arról is találhatni vélekedéseket, hogy az igazán gázos helyzeteket a rossz, olykor tudatosan rossz állami szegregációs politika meg a nyomor okozzák.. Angliát valamennyire ismerem, ott nagyon sok beilleszkedett elsÅ‘, második és többedik generációs bevándorló van. Az iszlám országokból érkezettek között is kisebbségben vannak a beilleszkedni nem akarók. És kérdés az is, vajon a “tömbösödés” magában igazolja-e, hogy az adott közösség nem akar beilleszkedni. Angliában “tömbösödnek” a lengyelek, a magyarok, a régóta ott élÅ‘ indiaiak meg mindenféle nációk. Egy multikulturális közegben ez teljesen természetes, és nem jelenti a beilleszkedés elutasítását. A saria alkalmazása, a törvények teljes elutasítása már azt jelenti, de a sárgával kiemelt állításban rejlÅ‘ utalással ellentétben ezeket már tiltja a törvény. Jobban, mint a szcientiológiát, vagy a holokauszttagadást. Ezeket távolról sem minden uniós állam tiltja, de önbíráskodásról szóló törvénye mindegyiknek van, és hát ha a saria alkalmazása törvénysértést eredményez, akkor az nyilván, definíció szerint… tilos.

“4. Támogatom, hogy tiltsák be a nÅ‘k elfátyolozását Európában”

Mondhatnám cinikusan, hogy ez anekdotális, de nem mondom, mert a jelenséget én is látom. Ahogy az iszlám bizonyos irányzatai a nÅ‘kkel bánnak az valóban vérlázító. Kérdés, hogy a lefátyolozás megtiltása a legjobb módszer-e ennek a felszámolására. Az angol rendÅ‘rség például sokfelé, hosszú idÅ‘n át nem foglalkozott iszlám közösségeken belüli nemi erÅ‘szak-ügyekkel, valami olyasmi alapon, hogy “belsÅ‘ ügy”. Az általános tankötelezettség, és a következetes és megfelelÅ‘ erÅ‘forrásokkal ellátott család- és gyerekvédelem lenne a tényleges megoldás. A fátyol betiltása szimbolikus és megalázó gesztus. Mi legyen a körülmetéléssel? Mi legyen a kisiskolás-korban megkezdett hittannal és egyéb agymosásokkal?

Ráadásul persze a fiatalok kiáramlása ezekbÅ‘l a kulturális zsákutcákból folyamatos. Nem igaz, hogy nem ismerik a választás lehetÅ‘ségét: mint azt egyébként a szerzÅ‘ anekdotái és éppen hogy bizonyítják.

“5. Európának nem befogadnia kell a nagy számban beilleszkedni képtelen tömegeket, hanem erÅ‘s közösségként fellépni feldúlt országaik stabilizálása érdekében”

Nem tudom, mekkora számban beilleszkedni képtelenek. Szíriában vallási pluralizmus volt a polgárháború elÅ‘tt, Å‘k például nem tűnnek beilleszkedni képtelennek. De fÅ‘képpen: ez miért “nem, hanem”? Miért nem egyszerűen “és”?? Európa eddig nem lépett fel, és közben jópár millió ember élete egyszerűen megszakadt, limbóba kerültek (a török és libanoni táborokra gondolok). Miért ne lehetne erÅ‘s közösségként fellépni, ÉS befogadni azokat, akik szívesen élnének itt? Természetesen nem válogatás nélkül, természetesen erÅ‘s beilleszkedési, oktatási programokkal – Európa öregszik és fogy. Jót tenne neki egy minÅ‘ségi vérátömlesztés. Ebben a pontban megintcsak sok az érzelmileg xenofób toposz: a mosolyogva besétáló iszlám szélsÅ‘ségesek (nem lehetnek túl sokan, és eddig is bejöttek, ha akartak, meg ezután is be fognak), az Öböl-országokra mutogatás (mi azért ne segítsünk, mert Å‘k nem segítenek?). És az is kérdés, mi lett volna a második világháború után, ha mindenki ilyen következetes? Mi lesz a szép elvekbÅ‘l, ha ténylegesen ott van rengeteg ember, akinek nincsenek papírjai, akik nem “háttérellenÅ‘rizhetÅ‘ek” – valamit nyilván lehet. A rendpárti lózungok sora önmagában kevés lesz.

“6. Orbánnak nincs miért szégyenkeznie, sÅ‘t”

Na ez a lépés a newspeak tetÅ‘pontja. A második és a harmadik mondata a következÅ‘: “Nem gondolom, hogy nem hibázott, sÅ‘t, hogy nem használta a politikai eszköztár legsötétebb húzásait. Persze. Gátlástalan, hatalomvágytól fűtött, manipulatív húzások sorát követte és követi el.” – most akkor ezért nem kell szégyenkezni?? Vagy akkor van miért szégyenkeznie, vagy nincsen? Az is érdekelne, hogy az elsÅ‘ bekezdés _realista_ hangvétele (ismét: “Gátlástalan, hatalomvágytól fűtött, manipulatív húzások sora” (!) hogyan hangolódik át pár sor alatt “ökörségekre és bakikra”, ami azért már egy olyan “a kis csibész” jellegű szóhasználat. Nem kis csibész, hanem veszedelmes bűnözÅ‘. És van miért szégyenkeznie.

“7. Orbánt egyre nehezebb lesz támadni a kérdésben”

Ezt vajon most is így gondolja a szerzÅ‘? Annak ellenére, hogy Orbán bevallotta, hogy “a kormány augusztus közepétÅ‘l tudatosan nem avatkozott be a Keleti pályaudvarnál és az ország több pontján a menekültek miatt kialakult káoszba, hanem hagyta eszkalálódni a helyzetet, hogy az emberek a bÅ‘rükön érezzék, mekkora a probléma, amitÅ‘l a kormány megvédi-megvédte Å‘ket”? Hogy bizonyítottan hazudtak a horvát rendÅ‘rökrÅ‘l, a “röszkei csatáról”, meg arról is, hogy támogatták volna a menekülteket ellátó szervezeteket?

“8. Elkerülhetetlen és szörnyű terrorakciók várnak Európára”

Igen, épp mint eddig is. De a gyalog érkezÅ‘ szerencsétlenek kitiltása ezen mit sem változtat. Miért lenne nyilvánvaló, hogy az Iszlám íllam meg más terrorszervezetek kihasználják az EU-ba áramló tömeget? Mi utal arra, hogy ez ellenÅ‘rizetlen? Megérkeznek, itt fognak menedékjogot kérni, és akkor a hatóságok látókörébe kerülnek (az elhárításéba is), vagy illegálisan ott maradnak – ez a megoldás mindenkor rendelkezésre állt. Valószínűleg persze nem csapatostól, vagy túlterhelt csónakban, kisgyerekekkel érdemes a leginkább érkezni ahhoz, hogy a felvázolt rémtörténetet sikeresen megvalósítsák. De ha vannak is a menekülÅ‘k között terroristák, attól még ez a tömeg nem csak belÅ‘lük áll! Ezért egy ilyen kérdés “Ha Å‘ket sem tudták lekapcsolni, akkor ezt a tömeget hogyan tudják majd kontrollálni? ” megintcsak csúsztat és terel. Megoldást kell találni a befogadás biztonságossá tételére, valóban, de Orbán meg sem kísérli ezt (a “nem befogadás” nem tektinthetÅ‘ a befogadás biztonságossá tételének). A szerzÅ‘ átesett a ló másik oldalára, vagy szeret provokálni. Sajnos, az értelmezÅ‘ olvasás terén közepesen derék olvasói úgy érzik, a hűvös intellektus végre igazolta forró félelmeiket, undorukat, gyűlöletüket. Szó sincs róla.

Fennmaradó kérdés még, hogy mi a szerzÅ‘ célja. Nem követem az EgyenlítÅ‘ blogcsaládot eléggé ahhoz, hogy errÅ‘l megalapozott véleményem legyen, de az az érzésem, manipulál. Például téged.

One Reply to “Válasz…”

  1. Jah, a kritizált cikk – véleményem szerint – egy kinyilatkoztatós, csúsztatós, szilárd alapot nélkülözÅ‘ iromány. Sajnos ennek ellenére sokan azonosulnak a benne leírtakkal. Úgyhogy ezért külön köszönet, hogy a tényekkel szembesítetted.

Leave a Reply

Your email address will not be published.