Sweet Mystery Haven of Peace Source, world undying to you I pledge myself
Wonder the capacity to seek life’s first gift to space she is the goddess who pours forth who manifests plenitude, variation, diversity attention, interest, adventure she is the fountain of life
her dark companion is Apathy the inescapable end he is the god of passing master of loss parting, unbeing silent, motionless, cold he is the opener of space
Joy the possibility of pleasure life’s second offering to space is the goddess who elevates she is friendliness, familiarity, love she is ecstasy, passion, abandon
her shadow is Pain ingress of suffering he is the god of sickness and healing he is the father of separation bitterness, convulsion, grief ocean of cleansing tears
Balance presence of mutual benefit the third stone life threw into space the goddess of connection of giving and receiving of taking and surrender she is art, above all else the art of life
her counterweight is Confusion the undermind currents lord of fear intrusion, madness chaos vengeful and overpowering instinct, ferocity, hunger, need he is strength and he is weakness forlorn, forsaken, alone, cut away
Fairness the way af consideration life’s fourth flower blossoming the goddess of awareness of sense inward and outward of distinction and pattern she is knowledge, queen of reason
her adversary is Greed violence and coercion the god of war protector of slaves and slavers grand executioner and the convicted persecutor and prey merciless, uncaring, predatory
Freedom the infinite paths of action life’s final, fifth endowment the goddess of light choice, responsibility, commitment vocation, inheritance, tradition she is fate undecided to shape and be shaped
her twin is Bondage routine and resignation timekeeper of monotony in his tower of clocks witherer of the heart timedrainer gravedigger the cage that holds minds
beyond that cirle of ten only Great Mystery Source, world undying to you I pledge myself
*
A Kígyó tanúbizonysága
Édes titokzatosság Béke menedéke Forrás, haláltalan világ Hozzád intézem magam
Kiváncsiság keresés képessége az élet első ajándéka a térnek istennő, aki bőséget változatosságot, sokféleséget figyelmet, érdeklődést, kalandot kiáraszt és anyagba vetít élet kútja ő
sötét társa Közöny elkerülhetetlen vég elmúlás istene veszteség, elválás, nemlét ura néma, mozdulatlan, hideg tér feltárója
Öröm élvezet lehetősége az élet második adománya istennő, aki felemel barátságosság, családi kötelék, szeretet ő extázis, szenvedély, önfeledtség
árnyéka Fájdalom beömlő szenvedés betegség és a gyógyulás istene elkülönülés atyja keserűség, görcs, gyász tisztító könnyek óceánja
Egyensúly kölcsönös előny létezése harmadik kő, mit az élet a térbe hajított kapcsolódás istennője adás és elfogadás elvétel és elengedés művészet ő, mindenek felett az élet művészete
ellensúlya Zavar elmealatti áramlatok félelem ura bezúduló őrület bosszúéhes erőhatalmú káosz ösztön, irgalmatlanság, éhezés, szükség ő az erő és ő a gyöngeség is elhagyatottság, kitaszítottság, kényszerű magány
Igazságosság megfontolás útja az életből fakadó negyedik virág tudat istennője belső és külső érzék megkülönböztetés és minta ő éles ész, tudás királynője
ellenfele Mohóság erőszak és kényszer háborúisten rabszolgák és rabszolgatartók védelmezője nagy hóhér és elítélt üldőző és zsákmány könyörtelen, rideg ragadozó
Szabadság a tett végtelen ösvényei az élet utolsó, ötödik eszköze fény istennője választás, felelősség, elköteleződés hivatás, örökség, hagyomány meghatározatlan sors formáló és forma
ikertestvére Rabság szokás és beletörődés ismétlődő idő őrzője órákból épült tornyában szívsorvasztó időemésztő elhantoló elmeketrec
e tíz körén túl csak Nagy Titokzatosság Forrás, haláltalan világ Magam hozzád rendelem.
A lépcső alatti gyrososhoz mentem, hogy még a vonatom előtt egyek valamit. Ott azt láttam, hogy egy ázsiai férfi tört magyarsággal Jézusról prédikál. Mögötte egy nagy hordozható asztalon sok étel és ital (félliteres ásványvizek, és két nagy, elektromos lábos, lezárva, eldobható tányérok, kanalak). A mutatványt 20-30 jobbára igen csórónak tűnö, részben talán hajléktalan ember hallgatta, de a szemüket majd mindannyian az ételre szegezték. Éhesnek tűntek. Nagyon megharagudtam rájuk. A gyrosos csaj ki volt borulva, azt mondta, már nem bírja hallgatni, nagyon hosszan csinálják. Leültem, hogy megegyem a kajámat, közben nagyon dühített ez a helyzet, és azon gondolkodtam, mit lehetne csinálni. Végül így sikerült – nem vagyok vele maximálisan elégedett, de azért nem rossz. A lépcsőházi fantáziám az, hogy oda kéne szervezni valamilyen kajaosztó szervezetet, mondjuk a Budapest Bike Maffiát, hogy érkezzenek meg sok kajával és azt osszák szét bármiféle feltétel nélkül az ott álldogálók között. Az első fickó, aki be akarta védeni őket, azzal érvelt, hogy 31 éve osztják az ételt. Én a helyükben nem lennék büszke arra, és inkább titkolnám, hogy 31 éve próbálom egy rossz kutyaidomár módszereivel kereszténységre szorítani embertársaimat.
Hogy mit akarok e szőrtelen nyetegek markai közt? E szőrtelen arcú bevivők karmaiban? Mit lehet itt akarni? Szarni? Marni? Maradni? Én itt lakom, miért én menjek ki? Ez az ország legalább annyira az én országom. Menjenek ők ki, ha feszélyezi őket a társaságom. Homályos föltételeket nekem többé nem szabnak. Szeretném, persze, ha jönne Oz, a játékmester, a varázslóterem főgondnoka egy kis villogó-durrogó hazugsággal. De Oz nem jön. Ugyanis Oz nincs.
Senki nem jön.
Mindenki egyedül várja álmatlanul, a díszpárna spirálján, a szem össze-vissza jár a félsötétben. Várja, amit vár.
Csöndet magunknak! Miért gondoljuk, hogy ilyen ocsmány korszak nem volt még? Miért ne lett volna? Feleljünk magunkért. A régészek, kik ha megtalálnak egy Arany összessel, két szénné sült tükörtojással a gázsparhelten, majd megállapítják: jellegzetesen magyarkori temetkezés.
hardship with the spirit of adventure lost loss without parting and making peace grief alone and expendable old age long forgotten illness and no desire to learn death and unfinished business
no wonder misery doesn’t sing joy it breaks the heart
but even when the long untrodden path of the pleasure of life is rediscovered the dissolving mountain of shame still stands in the way of the subterranean river of laughter
clear out the rocks make a royal bed for the waters
speak joy
//
miért olyan nehéz szóra bírni az örömöt
veszedelem kalandvágy nélkül veszteség búcsú és békülés nélkül bánat egyedül és nélkülözhetően vénség elfeledetten betegség a tanulni nem vágyónak halál lezáratlan ügyekkel
nem csoda hogy a szerencsétlenség nem dalol az örömről szíve szakadna
de még mikor az életélvezet régóta járatlan ösvényét meg is találjuk a szégyen omló hegye még mindig eltorlaszolja a nevetés föld alatti folyóját
hordd el a sziklákat építs királyi ágyat a vizeknek
get near by expanding silence get near through a deck of cards get near wearing thankfulness get near while voicing needs get near from drunkenness get near into sobriety get near to have your fill get near with purposeful hunger get near out of shunning sleep get near on the wings of dreams get near along forests and meadows get near via cities and factories get near in temples and tombs get near over mountains and down valleys get near singing your best tune get near drenched in rain and assaulted by hail get near immersed from spring to ocean get near hurried by fire bright fire get near gasping the last breath
get near
—–
közelíts a táguló csendből közelíts egy pakli kártyán keresztül közelíts hálába burkolódzva közelíts a hiány szavaival közelíts részegülten közelíts józanságban közelíts teli hassal közelíts önként éhezve közelíts elkerülve az alvást közelíts álmok szárnyain közelíts át erdőn réteken közelíts városon gyárakon közelíts keresztül templomokon sírokon közelíts hegyen át és végig a völgyben közelíts legszebb dalodat énekelve közelíts esőben ázva, jégverésben közelíts forrástól óceánig alámerülve közelíts tűztől fényes tűztől űzetve közelíts utolsó lélegzetedben
And an encore, very much so // És egy ráadás, de még mennyire
When I was a child, I caught a fleeting glimpse Out of the corner of my eye I turned to look, but it was gone I cannot put my finger on it now The child is grown, the dream is gone
As recommended by Charles Eisenstein, Toby Rogers writes about the global effects of vaccination. These titles and summaries caught my eye right away:
Why I’m an abolitionist – According to the best data set in the world, all of the vaccines on the U.S. schedule cause more harm than benefits.
A mostly subconscious genocide – Vaccine injury is really really expensive. Vaccine injury in children roughly doubles educational costs and vaccine injury in all ages massively increases healthare costs.
American politics is so bizarre because it’s actually just two large groups of vaccine injured people fighting against each other
Sounds like a nutter, right? But what if he’s not? The quality of writing suggests otherwise… Enter at your own risk.
