Megtettem / I did the deed

Lejöttem a Facebookról. Dolgozom épp, és feltűnő, hogy milyen gyakran, milyen rutinszerűen, milyen öntudatlanul fordítom a fejem a második képernyő felé, hogy ránézzek. De nincs ott. Fura. Mint egy amputáció.

***

I’ve come off Facebook. I am working right now, and it is quite conspicuous how frequently, how routinely, how unconsciously I turn my head towards the second screen to check on it. But it’s not there. Weird. Like an amputation.

Lejövök a fészről / Getting Off the Face

***English below ***

https://tett.merce.hu/2020/01/04/hogyan-es-miert-kerultek-el-a-forradalmak-magyarorszagot/

Sokáig úgy voltam, hogy bár a facebookot alapvetően gonosz vállalkozásnak tartom, amely (nem egyedül, de központi szerepet játszva) alaposan szétbaszta azt a szabad és nyitott internetet, amiről a 90-es évek végén álmodoztunk, azért ha már van, és ha már nincs jobb, vagy mondjuk nincs jobb, ami ilyen kényelmesen és könnyen elérhető… tehát bár tudom, hogy Cambridge Analytica meg dopamin-fless-függőség, meg titkos algoritmus alapján, számomra követhetetlenül elém kerülő (és ami ugyanolyan fontos, elém nem kerülő!) tartalmak, valahogy úgy voltam, hogy én akkor ennek a nagy és büdös és alapvetően igencsak megkérdőjelezhető leviátánnak az élősködője vagyok, használom arra, amire bírom, de igyekszem megakadályozni, hogy ő is használjon engem: a facebookom full nyilvános, nem lájkozok (csak nagyon különleges esetekben), és kikapcsoltam a személyre szabott reklámokat is, sőt az FB Purity pluginnel meg is szabadulok a szemét nagyjától. Aztán nemrég elolvastam ezt a cikket (a szerzővel szerencsére nem a fészen, hanem a Tilos Rádión keresztül ismerkedtünk meg), és hát azt hiszem, tényleg valami ilyesmi lehet a helyzet: Magyarországon az erőteljesen és aljas indokból mediált facebook lett a majdhogynem egyeduralkodó közösségi hálózat, nem durrant be a twitter, és így nálunk a hálózat általános aktivitás- és tényleges belebeszélés-katalizáló hatása kb. elmaradt. Thank you, Mr. Cukorhegy.

Aztán napok teltek el, és viszonylag fokozatosan, de megérett bennem az elhatározás: nekem ez már nem éri meg. Ha van egy középszar megoldás, ami azért többé-kevésbé működik, és nem teljesen triviális, hogy mi lehetne jobb, hajlamos vagyok beletörődni. De most már valahogy nem akarok ilyen parazita lenni, ezért elhagyom a facebookot. Elérhető vagyok személyesen, levélben, emailben, telefonon, SMS-ben, Viberen, Discordon, Telegramon, Hangoutson, MeFiMailen, vagy akár a weboldalamon (holist.hu) keresztül. Aki úgy posztolna valamit, hogy én is lássam, küldje el. Aki erre a posztra reagálna, szintén megtalál. Goodbye, and Thanks for All the Fish.

***

For a long time I was like… while I thought Facebook was an essentially evil business, one that (not alone, but in a central role) really fucked up the free and open Interwebs that we were dreaming about in the early 90’s, after all it’s here, and there isn’t anything that’s better overall, or maybe there just isn’t anything that is better overall and really comfortably and easily usable… so while I knew that Cambridge Analytica, and dopamine-flash-addiction, and content placed (and, just as importantly, not placed!) in my stream based on a secret algorithm, I was still like okay, I’m a parasite on this huge and stinky leviathan with deeply questionable intentions, and I use it for what I can but I try to prevent it from using me: my account is fully public, I don’t do likes (except in rare special cases), and I have also turned off personalised advertising, and I even use FBPurity to get rid of most of the rubbish. But then I read this article (thankfully, I met the author through Tilos Radio rather than FB), and I tend to agree with his analysis: it so happened that in Hungary, Facebook, with its heavy and ill-intentioned mediation, became the default, dominant social network, twitter never really took off, and so the network’s general effect of catalysing political activity and speaking-truth-to-power just didn’t happen here. Thank you, Mr Sugar Mountain.

Then some days passed, and rather gradually the decision ripened: it’s no longer worth it for me. If there is a medium-shit solution that kind of works more or less, and switching to something better is not completely trivial, I tend to just resign myself and keep the old way. But somehow now I no longer want to be such a parasite, so I’m leaving facebook. I can be found in person, by post, by email, phone, text messaging, Viber, Discord, Telegram, Hangouts, MeFiMail, or even via my website (holist.hu). If you wish to post something so that I see it too, send it along. If you wish to react to this post, you can also find me in one of the above ways. Goodbye, and Thanks for All the Fish!